A cukorbetegek mindennapjainak néhány természetes támogatója

A cukorbetegség korunk egyik legalattomosabb betegsége. Nem csak azért veszélyes, mert krónikus állapotot fed, amelyet folyamatosan kezelni kell. Hanem azért is, mert a kezelés alatt álló szervezet olyan melléktüneteket produkál, sőt a kezelések eszközeiként szolgáló gyógyszerek olyan mellékhatásokkal járnak, amelyek hosszú távon igen veszélyesek.

Sajnos azt kell mondanunk, hogy a cukorbetegség egy olyan gyógyíthatatlan állapot, amely folyamatosan romlik, és az orvostudomány mai állása szerint csak a romlás sebessége befolyásolható, de a folyamat nem állítható meg.

Pontosan a helyzet összetettsége miatt érdemes a természet patikájához fordulni, amelynek segítségével csökkenthetjük a gyógyszerszedés mértékét (és ezzel a gyógyszerek mellékhatásait), valamint sokoldalú hatásaival kiválóan karbantarthatjuk a testünk állapotát az alapbetegség mellett is.

A cukorbetegek számára fontos „gyógynövények” között vannak fűszerek és teaként fogyasztható gyógynövények, sőt gyümölcsök is. Az előbbiek közé tartozik az édesgyökér, amely cukorhelyettesítő szerepén túl stabilizálja a vércukorszintet is. A fahéj, amely amellett, hogy finom, méregtelenítő hatású és melegítő élelmiszer, fokozza az inzulinérzékenységet, csökkenti a vércukorszintet, javítja a vérkeringést és védi az érfalakat is.

A gyógyteák közül igen fontos a gyermekláncfű, amely szintén méregtelenít, magas a vitamin-tartalma, rendben tartja az emésztést, továbbá stabilizálja a vércukorszintet, szabályozza a szénhidrát-anyagcserét. A fehér eperfa levele megakadályozza a szénhidrátok egyszerű cukrokká bontását, így elnyújtja a cukrok felszívódását, megelőzve ezzel a vércukorszint ingadozását. A görögszénamag igazán kiemelkedő a diabétesz szövődményeinek megelőzésében.

A fekete áfonya védi az ereket és a vérkeringést, így a retinopátia megelőzésében nyújt kiemelkedőt. A többi bogyós gyümölcs (szeder, kékszőlő, ribizli) is amelynek magas a flavonoid- és antocián-tartalma, szintén sokat segíthet a vércukorszint stabilizálásában, a hasnyálmirigy épségének megőrzésében, és az inzulin-érzékenység fokozásában.