A metabolikus szindrómának nevezett tünetegyüttes nehezen felismerhető, nem egységes tünetrendszerrel rendelkező betegség, de az eddig tapasztalt tünetek alapjában véve négy nagy csoportra oszthatóak. Ebből egy külsőleg felismerhető, három pedig különféle laborvizsgálatokkal mutatható ki.
A külsőleg felismerhető jegyek főleg az elhízás tüneteit jelentik, vagyis azt, hogy milyen területekre jellemző a fölös kilók megjelenése. A metabolikus szindróma esetében főleg a has felületén és a belső szervek között alakulnak ki zsírpárnák, ami az elhízás egyik legveszélyesebb formája. Megfigyelések igazolják, hogy az ilyen típusú elhízásban szenvedők esetében megnő a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák kockázata.
Az első, méréssel kimutatható tünetcsoport a vérnyomásproblémáké, amelyek közül a metabolikus szindrómában a krónikusan magas vérnyomás a jellemző.
A második, laborvizsgálattal azonosítható tünetcsoport a zsíranyagcsere-zavar, amely két paraméterrel mutatható ki. Az egyik a szérum triglicerid szint, amely 1,7 mmol/l felett kóros, a másik a HDL-koleszterin szint, amely 1, 27 mmol/l alatt nem normális.
A harmadik tünetcsoport a cukor-anyagcserezavarok, amelyek az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségig terjedhetnek. A cukor-anyagcsere zavarokat terheléses cukorvizsgálattal vizsgálják, a határértékek megállapítása és a diagnózis felállítása orvos feladata.
A felsorolt négy tünetcsoport vezet hazánkban a halálozási okok listáján, bizonyított, hogy akár évtizedekkel képesek csökkenteni a várható élettartamot. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha fennáll a gyanú, hogy metabolikus szindrómában szenvedünk, nagyon gyorsan lépni kell!
A kezelés első lépése általában az életmódváltás, amelynek része a diéta, a mozgás felvétele a mindennapi tevékenységek sorába, illetve olyan táplálékkiegészítők fogyasztása, amelyek segítenek normalizálni a kibillent folyamatokat. Ilyen lehet például az eperfalevél-tea, amely komoly szerepet kaphat a cukor-anyagcsere helyreállításában.