parlagfű

Mi is az a keresztallergia?

Sajnos nagyon sok tévedés él ezzel a kifejezéssel kapcsolatban az emberekben. A keresztallergia elsősorban (de nem kizárólag) orális (azaz a szájban és a tápcsatornában) kialakuló allergiás reakciókat jelent főleg (de nem kizárólag) olyanok esetében, akiknek valamilyen légúti allergiájuk van. Később a kivételekre kitérünk még, de a lényeg az, hogy van egy alap-allergia és ahhoz járul még egy másik fajta allergia a keresztreakció során.

A két allergia közötti összefüggést az adja, hogy a légúti és orális allergén fehérjéinek szerkezete nagyon hasonló, és a felajzott immunrendszer már arra a másodlagos allergénre is reagál, amely amúgy önmagában nem váltja ki a védekezőrendszerünk túlzott reakcióját. Tovább

A felső légúti allergiában szenvedők legnagyobb része a parlagfű pollenjére (is) allergiás. A nyári időszakban megtermő gyomok és réti növények közül talán nem ez termeli a legtöbb virágport, viszont rendkívüli szívósságával, gyors növekedésével és nagy egyedszámával kevés olyan területet hagy kicsi hazánk földjén, ahova el lehetne menekülni előle.

Az allergiások nagy tömegét, és számának növekedését tekintve meg lehet érteni a hatóságokat, amelynek képviselői úgy gondolják, hogy az orvosi kezelésekből, betegállományokból, gyógyszerre fordított összegekből álló óriási kiadásaikat csökkenteni lehet, ha arra kötelezik a lakosságot, hogy ahol lehet, irtsák ezt a növényt. Tovább

A szőlőmag melléktermék. Ha frissen elszemezgetünk egy fürt szőlőt, vagy kidobáljuk a magjait, vagy lenyeljük egyben, és így a szervezetünkben nem tud hasznosulni. A bortermelés és szőlőlé-készítés során sok helyen mint hulladékot, kidobálják. Pedig kincset ér.

Dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós – akinek nevéhez a C-vitamin is kapcsolódik – a szőlőmag kutatásával is foglalkozott. Véleménye szerint nincs a természetben olyan gyümölcs vagy zöldség, amely koncentráltabban tartalmazná a modern ember számára oly szükséges antioxidánsokat, mint ez a gyakran kukába kerülő, „fölöslegesnek” kikiáltott növényi rész. Tovább

Napjainkban a parlagfű ez egyik legfélelmetesebb növény. Irtására országos szintű programok szerveződnek, sőt felelős politikai vezetőket neveznek ki, és mindenkire érvényes szabályokat hoznak, büntetés terhe mellett. Kár a sok csodálatos növényért, hiszen már őseink is tudták, hogy sokoldalúan felhasználhatóak.

Az egyik legfontosabb hatása pont annak a kellemetlenségnek a megelőzése, amelyet a számlájára írunk. Ha idejében kezdünk parlagfüvet szedni a növény virágzása előtt, jó eséllyel megúszhatjuk a parlagfű pollenje által kiváltott allergiás tünetek kialakulását. Tovább

Az ambrózia szó a görög nyelvből származik, jelentése: a halhatatlanoké. Az istenek táplálékáról van szó, egyes források szerint étel, mások szerint ital, a lényeg, hogy elfogyasztása olyan kiváltság volt, amellyel földi halandó nem is büszkélkedhetett.

A hazánkban ürömlevelű parlagfű néven ismert gyomnövény latin neve Ambrosia artemisiifolia. A viták máig folynak arról, hogy a két említett ambróziának vajon van-e köze egymáshoz. Tény és való, hogy miközben a közérdekű tájékoztatás veszélyes és értéktelen gaznak állítja be a parlagfüvet, a fitoterápia ismerői jól tudják, hogy számos gyógyhatással rendelkezik, alkalmazása szinte megkerülhetetlen a gyógynövénnyel gyógyítók számára. Tovább

Mi az allergia?

Az allergia a szervezet túlzott reakciója valamely olyan körülményre vagy élelmiszerre, amelyre normál körülmények között nem is kellene reagálnia. A szénanátha a levegőben szállongó virágporra vagy a háziatka ürülékére, esetleg állati szőrre adott reakció, amely a felső légút szerveiben (orr, szájüreg, torok, hörgők, légcső, tüdő) és a szemben alakul ki. Az ételallergia terepe a tápcsatorna és az emésztőrendszer, a bőrallergia, ahogy a neve is mutatja, a bőrön észlelhető tünetekkel jár. Tovább

Az allergia a testünk védekezőrendszerének működési hibája, amelynek következtében sokkal erőteljesebben reagál egy külső hatásra mint ahogy kellene. Az egyik ember észre sem veszi, ha éppen parlagfűvel fertőzött rétre ér, a másik pedig közel-távol nem lát egy talpalatnyi zöld területet sem, mégis szenved a szelek szárnyán érkezett virágportól. A testünk, amikor allergiásak vagyunk, nem tudja megkülönböztetni a valóban veszélyes betolakodókat az ártatlanoktól, és túlzott reakciójával tulajdonképpen saját maga ellen fordul: gyulladt gócokat kreál, fulladást, köhögést, lázat, rossz közérzetet idéz elő.

Sokan azt gondolják, hogy a megoldás ebben az esetben az immunrendszer gyengítése, sőt tudományos körökben is rebesgették korábban, hogy az allergia „a túl erős immunrendszer betegsége”. Nos a jó hír az, hogy a védekezőrendszerünk nem lehet túl erős és olyan helyzet nem állhat fenn, hogy túlságosan szorgosan védené a testünket, hiszen ezekben az esetekben a túlzott reakció egy zavar eredménye. Tovább