A zeller a közismert zöldségek közül az egyik legmegosztóbb. Karakteres íze magas illóolaj-tartalmának köszönhető, és nem mindenkinél népszerű: van aki képes zellersalátát ebédelni és van, akinek a menzai zellerleves az egyik legnagyobb gyermekkori traumája. Szerencsére a zeller már nálunk is többféle formában kapható, így nagyon sokféleképpen próbálkozhatunk az elfogyasztásával.

Aki a zöld ízeket kedveli, az használja inkább a leveleket, aki szereti az aromáját, de az ízeit inkább visszafogná vagy nem kedveli a kissé szivacsos szerkezetét, nagyon fogja szeretni a lédús, mégis roppanós szárzellert.

A zeller egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy vízhajtó. Ezzel a tulajdonságával fokozottabb munkára készteti a veséket, ami két haszonnal is jár: elősegíti a szervezet méregtelenítését és az átáramló folyadék révén tisztítja a húgyúti szerveket. Mivel a vízhajtó hatást gyulladáscsökkentő hatás is kíséri, sőt antibakteriális hatás is járul hozzá, a zeller nagyszerű és finom eszköz arra, hogy megelőzzük a felfázást vagy elősegítsük a tünetek enyhülését.

A bőséges ásványianyag- és nyomelem tartalom, amely a zellerben megtalálható a belső szervek munkáját segíti, így a húgyhólyag, nemi szervek működése is harmonikusabb lesz a zeller rendszeres fogyasztása következtében.

A zeller magja görcsoldó, azt már nagyanyáink is tudták. Azt azonban, hogy a zeller gumója több mint ötven olyan hatóanyagot tartalmaz, amely megkönnyíti a hölgyek számára a nehéz napok lefolyását, csak napjaink tudósai fedezték fel. Van ezek között olyan, amely enyhíti a hasi görcsöket, a másik – emésztést elősegítő hatásai révén – megelőzi a puffadást, a harmadik a fejfájásnak mond nemet.

A zeller tartalmaz különféle növényi hormonokat, amelyek hasonlítanak az emberi tesztoszteronhoz (androsztenol, androsztenon), azért a zöldség fogyasztása a szaporítószerveinket sem hagyja hidegen. Mondhatjuk ezt szó szerint is, hiszen az említett hormonok vágyfokozó hatással bírnak, így a zeller fogyasztása után számíthatunk arra, hogy felpezsdülhet a szexuális életünk is.